2. hírlevél
A Rábaköz ontja értékeit a mai ember számára. Táji szépségeit, történelmi emlékeit, hagyományait, művészetét csak meg kell ismernünk, meg kell látogatnunk, hogy megszerethessük.
A Rábaköz világszerte ismert hímzései szorosan összefüggenek a népviselettel, hiszen ezek teszik őket olyan díszessé, gyönyörűvé.
A régi kézművesipart ma is híressé teszik a csornai kékfestők, a döri fazekasok, a höveji csipkehímzők.
A nagy teljesítményű modern malmok mellett a régi molnárélet emléke a gyórói vízimalom, amely mára sajnos rommá lett.
A népi táplálkozás hagyományos ételeit is megtanulhatjuk még, például a legjellegzetesebb süteményt: a rábaközi perecet. A hagyomány szerint közel kétszáz éve sütik. Ünnepi alkalmak, lakodalom, keresztelő, búcsú süteménye, és ajándékozásra is kiválóan alkalmas.
Annak ellenére, hogy a kistérség az ország egyik legdinamikusabban fejlődő megyéjében található, a települések már viszonylag távol esnek a nagy innovációs központoktól.
A térség fő tengelyét a 85-ös út adja, emellett keletről a 86-os út is keresztezi, e két fő gerinchez azonban közvetlenül csak kevés település kapcsolódik. A két országos jelentőségű főút Csornán keresztezi egymást, így a város olyan tranzitjelleggel rendelkezik, ami alapot ad ahhoz, hogy a város, illetve a kistérség kapcsolódhasson a hazai és a nemzetközi közlekedési hálózatokhoz. A térség településeinek többsége azonban nem a két főút mentén fekszik, így sok község esetében az elszigeteltség jelensége figyelhető meg.
A soproni és kópházi határátkelők felértékelődésével párhuzamosan a 85-ös út forgalmi terhelése olyan nagymértékben megnőtt, hogy az kikényszeríti a Győr-Csorna közti szakasz mielőbbi négysávossá bővítését, a településeket elkerülő szakaszok megépítését.
A Csornán áthaladó vasúti fővonal szintén jó összeköttetést biztosít a városnak, ám a településről leágazó három mellékvágány mindössze 10 községnek jelent közvetlen vasúti kapcsolatot.
A Hanság javarészt kihasználatlan természeti kincse a tőzeg, melyből a legnagyobb készletek a Kapuvár-Csorna-Kóny-Jánossomorja-Vitnyéd ötszögben halmozódtak fel. Ipari módszerekkel ma sehol sem fejtik, annak ellenére, hogy kertészeti, talajjavítási, ipari, sőt gyógyászati segédeszközként is hasznosítható. A terület alatt vannak ugyan kiterjedt termálvíz bázisok, gyógyfürdőként azt azonban csak Csornán és Kapuváron hasznosítják.
A rendszerváltást követően a gazdaság szerkezetének átalakulása nem indult meg olyan dinamikusan, mint a megye több kistérségében, jelentős zöldmezős beruházás idáig nem valósult meg.
A kistérségben a működő jogi személyiségű vállalkozások viszonylag alacsony száma a térség jellegéből (rurális) adódik. Nincs hagyománya az ipari és a kereskedelmi, illetve a feldolgozó vállalkozásoknak.
A működő jogi személyiség nélküli vállalkozás már jóval elterjedtebbek, mint a jogi személyiségűek. Ez a vállalkozási forma a mezőgazdaság területén vált különösen kedveltté.
A kilencvenes éveket összességében vizsgálva, a regisztrált vállalkozások számának folyamatos növekedése figyelhető meg.
A térség foglalkoztatási szerkezetét vizsgálva látható, hogy mind a kistérségen belülre, mind annak határain kívülre jelentős az ingázás. Az Ausztriába irányuló ingázás itt nem jelentős. Burgenland-ban inkább csak a mezőgazdasági (mindenekelőtt szőlészeti) szezonmunkák idején vállalnak munkát a kistérség polgárai.
A Rábaköz világszerte ismert hímzései szorosan összefüggenek a népviselettel, hiszen ezek teszik őket olyan díszessé, gyönyörűvé.
A régi kézművesipart ma is híressé teszik a csornai kékfestők, a döri fazekasok, a höveji csipkehímzők.
A nagy teljesítményű modern malmok mellett a régi molnárélet emléke a gyórói vízimalom, amely mára sajnos rommá lett.
A népi táplálkozás hagyományos ételeit is megtanulhatjuk még, például a legjellegzetesebb süteményt: a rábaközi perecet. A hagyomány szerint közel kétszáz éve sütik. Ünnepi alkalmak, lakodalom, keresztelő, búcsú süteménye, és ajándékozásra is kiválóan alkalmas.
Annak ellenére, hogy a kistérség az ország egyik legdinamikusabban fejlődő megyéjében található, a települések már viszonylag távol esnek a nagy innovációs központoktól.
A térség fő tengelyét a 85-ös út adja, emellett keletről a 86-os út is keresztezi, e két fő gerinchez azonban közvetlenül csak kevés település kapcsolódik. A két országos jelentőségű főút Csornán keresztezi egymást, így a város olyan tranzitjelleggel rendelkezik, ami alapot ad ahhoz, hogy a város, illetve a kistérség kapcsolódhasson a hazai és a nemzetközi közlekedési hálózatokhoz. A térség településeinek többsége azonban nem a két főút mentén fekszik, így sok község esetében az elszigeteltség jelensége figyelhető meg.
A soproni és kópházi határátkelők felértékelődésével párhuzamosan a 85-ös út forgalmi terhelése olyan nagymértékben megnőtt, hogy az kikényszeríti a Győr-Csorna közti szakasz mielőbbi négysávossá bővítését, a településeket elkerülő szakaszok megépítését.
A Csornán áthaladó vasúti fővonal szintén jó összeköttetést biztosít a városnak, ám a településről leágazó három mellékvágány mindössze 10 községnek jelent közvetlen vasúti kapcsolatot.
A Hanság javarészt kihasználatlan természeti kincse a tőzeg, melyből a legnagyobb készletek a Kapuvár-Csorna-Kóny-Jánossomorja-Vitnyéd ötszögben halmozódtak fel. Ipari módszerekkel ma sehol sem fejtik, annak ellenére, hogy kertészeti, talajjavítási, ipari, sőt gyógyászati segédeszközként is hasznosítható. A terület alatt vannak ugyan kiterjedt termálvíz bázisok, gyógyfürdőként azt azonban csak Csornán és Kapuváron hasznosítják.
A rendszerváltást követően a gazdaság szerkezetének átalakulása nem indult meg olyan dinamikusan, mint a megye több kistérségében, jelentős zöldmezős beruházás idáig nem valósult meg.
A kistérségben a működő jogi személyiségű vállalkozások viszonylag alacsony száma a térség jellegéből (rurális) adódik. Nincs hagyománya az ipari és a kereskedelmi, illetve a feldolgozó vállalkozásoknak.
A működő jogi személyiség nélküli vállalkozás már jóval elterjedtebbek, mint a jogi személyiségűek. Ez a vállalkozási forma a mezőgazdaság területén vált különösen kedveltté.
A kilencvenes éveket összességében vizsgálva, a regisztrált vállalkozások számának folyamatos növekedése figyelhető meg.
A térség foglalkoztatási szerkezetét vizsgálva látható, hogy mind a kistérségen belülre, mind annak határain kívülre jelentős az ingázás. Az Ausztriába irányuló ingázás itt nem jelentős. Burgenland-ban inkább csak a mezőgazdasági (mindenekelőtt szőlészeti) szezonmunkák idején vállalnak munkát a kistérség polgárai.
